| Versek : A remny legyen veled.. |
A remny legyen veled..
Megfogantl, s vele kaptad
szvedet, a lelkedet.
ltet ert, remnyt,
mint els rksgedet.
Hogy fjdalmak kzt, vilgra jjj,
sszeszedted erdet,
remlve, majd megpihenhetsz
desanyd lben.
Mzdes tej, vr e rd,
majd ringat blcsddel?
Ha srsz tlel?
Simogat majd kezvel?
Mondja e majd neked?
A remny legyen veled.
Megadatott, mit remltl,
tpllt tged, s ringatott.
Aggdott, s szeretett,
szve rted dobogott.
Mikor jtt az id, elengedte kezedet,
Remlte csak, megtallod helyedet.
Szlt utnad, vigyzz magadra!
Knnye pergett ,mlyen szntva arcba.
lel karja a semmit fogva,
ertlen hullt lbe.
Szortotta, markolta,
fjdalma a szvben.
S csak ennyit rebegett,
Fiam, a remny legyen veled.
Lezrva leted, egy korszakt,
bzva nztl a jvbe.
Olthatatlan tudsvgyad
az ismeretlent kereste.
Kitrta eltted kapuit,
a nagyvilg,
de magnyod fojtogatott,
szorosan markba zrt.
Mit r a tuds, az let,
bartaid,szeretteid nlkl?
Mit r a frfi, egymaga,
szerelmes asszony nlkl?
Csak az gieket krhetted,
hogy a remny legyen veled.
leted hullmvlgyeiben
kerested lmodat,s vgyakat.
Remlve megleled,
a mindensget, s benne nmagad.
sztneid sugallata mutatta meg szvednek,
hol gykereid vannak,megtallod bkdet.
.Megtallod azt, ki tged szerethet,
Ki szvbe zrja rk szerelmed.
mondja majd neked,
A remny mindig legyen veled.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
j hozzszls
Frissts